PÉLDÁT MUTATNAK A TEMESVÁRI ORVOSOK: NEM VÉGEZNEK ABORTUSZT

A bánsági városban az orvosok az emberi élet tiszteletére hívják fel a figyelmet, ezért az egyházi ünnepeken megtiltják az abortuszt.

Az emberi élet tiszteletére hivatkozva a karácsonyi ünnepkörben nem végeznek abortuszt a temesvári orvosok. A Bega-parti városban két nőgyógyászati klinika van, ezekben összesen 90 szülész-nőgyógyász dolgozik. Többségük az év egyetlen napján sem hajlandó a művi vetélést elvégezni, az egyházi ünnepeken pedig valamennyien megtagadják ezt.

Az Európai Unió tagállamai közül Romániában a legmagasabb az abortuszt kérő nők aránya. Ezer szülésre 480 terhességmegszakítás jut. A leggyakrabban a 15 és 19 év közötti lányok kérik a művi abortuszt. Ez azzal magyarázható, hogy az Európai Unió viszonylatában Románia rendelkezik a legnyitottabb abortuszszabályozó törvénykezéssel.

Marosvásárhelyi Rádió / erdely.ma

Karácsonyi gondolatok XVI. Benedek pápa nyomán

A karácsonyi eseményt, amitől igazán karácsony a karácsony Lukács evangélista írja le, amit most hallottunk.

• XVI. Benedek pápa gondolatai alapján szeretnék ebből most kiemelni néhány részletet

„Amikor ott (Betlehemben) voltak, eljött Mária szülésének ideje, és megszülte fiát, az elsőszülöttet. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert a szálláson nem volt hely számukra” (Lk 2,6köv.).

• a szálláson nem volt számukra hely
  • Ugyanez a gondolat a Szentírás más helyein így fogalmazódik meg
    • „A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be” (Jn 1,11).

A világ megmentőjének, annak, akiért minden teremtetett (vö. Kol 1,16), nincs hely.

„A rókáknak odújuk van, a madaraknak fészkük, az Emberfiának azonban nincs hová lehajtania a fejét” (Mt 8,20).

Akit a városon kívül feszítettek keresztre (vö. Zsid 13,12), az ugyanígy a városon kívül jött világra.

• Jézus nem oda születik, ahol a világ fontosat és hatalmasat sejt.
  • A háromkirályok is először Heródes palotájába mennek, ott keresik a Megváltót

Minden karácsony emlékeztet minket a lényegre, azokra, amik igazán fontosak. Minden karácsony hozzá segít minket ahhoz, hogy igazabb kereszténnyé váljunk.

"A kereszténnyé váláshoz hozzátartozik az uralkodó mércék elhagyása, a kilépés abból, amit mindenki gondol és akar, hogy végre belépjünk létünk igazságának fényébe, s ezzel a helyes útra térjünk."

• Ez szószerinti idézet Benedek pápától. Mit akar kifejezni?

Azt, hogy legyen bátorságunk ahhoz, hogy ne a közvélemény, az általános vélekedés után menjünk, és a a karácsonynak is az igazi tartalmára figyeljünk.

A karácsonyra készülve olvastam másütt ezeket a gondolatokat

• „Ember, mit tettél te Krisztus születésének legszentebb titkával, a szent karácsonnyal? Látod a kereskedők kapzsiságát, a vallásosság körüli giccset, az embereknek éppen ezekben a napokban történő elmerülését, lesüllyedését a világi dolgokba, az ajándékokba, takarításba, veszekedésbe, szórakozásba, bódultságba, sürgés-forgásba, élvezetekbe? Mit tettél te, ó ember, Krisztus megtestesülésével?”

És hozzá ezt az imát

• Urunk, kérünk Téged, Ne ítélj meg túl szigorúan minket! Tekints Máriára, akit nekünk is édesanyánkul adtál, és aki könyörög érettünk, szegény bűnösökért! Ezekben a napokban többé nem akarunk „gyerekesen” a külsőségekre ügyelni, hanem „gyermekien” a te jászladhoz járulni, mindent elfeledni, és csak Tenálad maradni.
• Mária etetőjászolba helyezte újszülött gyermekét (vö. Lk 2,7).
  • „Ebből joggal arra következtettek, hogy Jézus egy istállóban született, a vendégfogadásra alkalmatlan — szinte azt mondanánk: méltatlan — helyen, amely mindenesetre elegendő diszkréciót kínált a szent esemény számára.
    • Betlehem környékén ősidőktől fogva sziklabarlangokat használnak állatok tartására.”
• Mária pólyába takarta a gyermeket.
  • „Mindenféle érzelgősség nélkül is nyugodtan elképzelhetjük, milyen szeretettel várta Mária ezt az órát, hogyan készült gyermeke születésére.

Az ikon-hagyomány az atyák teológiájából kiindulva teológiai értelmezést is adott a jászolnak és a pólyának.

• A szorosan pólyába bugyolált gyermek mintegy előre mutat a halála órájára: ő a feláldozott, kezdettől fogva

A jászolt így egyfajta oltárrá alakították.”

Szent Ágoston így fogalmaz: „A jászol az állatok számára elérhető élelem helye.

• Most azonban az fekszik a jászolban, aki önmagát mondta igazi, égből jött kenyérnek

Az etetőjászol így Isten asztalára előre utaló jellé válik, amelyhez azért kap meghívást az ember, hogy ott Isten kenyerét vegye.”

A keresztény hagyomány az ökörnek és a szamárnak is szimbolikus jelentést tulajdonított

• Az egyik a zsidókat, a másik a pogányokat jelképezi.

Mindkettőjük számára elérkezett Isten megismerésének, a megváltásnak az órája, hogy azzal táplálkozzék, aki az igazi táplálékká, az élő kenyérré lett számára

A Betlehem szó jelentése ez: a kenyér háza

• Valaki bekopogtatott hozzám tegnap este és egy sajátos betlehemet adott át nekem, amit ide helyeztem most az oltárra

Egy félbe vágott kenyér, amelynek a belsejében ugyancsak kenyérből megformálva a betlehem figurái láthatók

Ide tettem az oltárra, akár konszekrálni is lehetne

Igen, a karácsonynak ez az igazi jelentése: Jézus eljött közénk karácsonykor, beleszületett a mi világunkba, táplálékká, élő kenyérré lett számunkra

A kérdés az, hogy mi mit kezdünk ezzel a kenyérrel, a karácsonykor közénk születő gyermekkel.

Mit tett Mária és József?

• A Szűzanya miután megszülte gyermekét legelőször is imádta őt
• És ezt tette József is

Mit tettek a pásztorok, és mit tettek a napkeleti bölcsek?

• Nem késlekedtek, hanem miután meghallották az angyal szavát, meglátták csillagát az égen, rögtön imádására indultak

Jézus nemcsak kenyér, nemcsak táplálék számunkra, hanem a közénk született Isten, akit imádhatunk is

• Mit jelent az imádás?

Az imának a keresztény hagyomány 4 formáját különbözteti meg aszerint, hogy az ima mire irányul

• Imádás vagy dicsőítés
• Hálaadó imádság
• Az engesztelő imádság
• Kérő imádság

Mi hajlandók vagyunk az imát ez utóbbira, a kérésekre leszűkíteni, pedig sokkal fontosabb a másik három

Ezek közül a karácsony az imádást, dicsőítést állítja elénk

• A Szűzanya és Szent József első cselekedete az imádat volt

A pásztorok és a napkeleti bölcsek is azért indultak útnak, hogy imádják a földre született Megváltót

Az embernek szüksége van arra, hogy imádjon, vagyis nagyon szeressen valakit, aki hódolatának, minden tevékenységének a tárgya, vagy inkább célpontja lehet

• Sokan ételeket imádnak, a hasukat imádják, a pénzt imádják, vagy jobb esetben embereket imádnak

Ha azonban nem azt imádja az ember, akit egyedül megillet az imádat, azzal saját magát alacsonyítja le

Az ember rabjává válik annak, amit imád, ha az nem a legtökéletesebb lény, nem maga az igazság, a jóság és a szépség, nem maga Isten.

Isten imádása teszi igazán szabaddá az embert, és emeli önmaga fölé

Az imádás külső kifejezése a térdhajtás, letérdelés, vagy egyenesen a  leborulás – egyre többen fejezik ki napjainkban is ilyen formában a hódolatukat Isten iránt. – Ezzel látszólag az ember megalázza magát, de valójában önmaga fölé emelkedik.

Ezt gyakorolhatjuk most a karácsonyi időben például a betlehem előtt, de még inkább - és az egész év folyamán - az Oltáriszentség előtt, hiszen abban nemcsak szimbólikusan van jelen Jézus, hanem valóságosan.

Az imádásban elfeledkezik az ember a saját gondjairól, törékenységéről, gyarlóságáról, tökéletlenségéről. Isten nagysága, szépsége, jósága megvan, létezik az ember nélkül is. Az egész teremtett világ ezt hirdeti. Amikor az ember ezt szemléli, vagy pl. a vasárnapi reggeli dícséret szavaiva. maga is csatlakozik ehhez az Isten-dicsőítéshez, Istent szemléli, az Ő tulajdonságait fontolgatja, ismétli, állítja szemei elé, ő is magára ölti ezeket az isteni tulajdonságokat, pontosabban ajándékba kapja.

Legyenek ezek a karácsonyi napok az imádság, imádás napjai számunkra!

És ha nehezen menne ez magunktól, kérjük a karácsony főszereplőit: a Szűzanyát, Szent Józsefet, a pásztorokat és a napkeleti bölcseket, hogy tanítsanak minket arra, hogy hogyan kell ezt helyesen végezni.

Bocsa József Sch.P.

http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/1174-karacsonyi-gondolatok-xvi-benedek-papa-nyoman-1

Ennek az elmélkedésnek az alapját XVI. Benedek pápa Nárzáreti Jézus c. könyvének 3. kötete képezi, amelyben a Lukács evangélista által leírt születéstörténetet magyarázza.

Az angyalok dicsőítő éneke attól az órától kezdve sohasem hallgat el.

Mit énekeltek az angyalok?

• Isten dicsőségét „a magasságban” összekapcsolják az emberek békéjével „a földön”.

A számunkra ismerős latin szöveget, amely a szentmise Gloriájában is felhangzik,  idáig így adták vissza: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek.”

Ezt a fordítást a modern magyarázók - mégpedig nem minden ok nélkül — mint egyoldalúan moralizálót elutasították.

Az „Isten dicsősége” nem olyasvalami, amit az embereknek kellene megvalósítani („Dicsőség — legyen — Istennek”).

• Isten „dicsősége” létezik, Isten dicsőséges, s ez valóban ok az örömre: van igazság, van jóság, van szépség.

Mindez megvan – Istenben –  megsemmisíthetetlenül, tőlünk, emberektől függetlenül is.

Eme részlet régi és új fordításának az elemzése

• Amit eddig úgy fordítottak: „jóakaratú emberek”, az a német püspöki konferencia fordításában most így hangzik: „Menschen seiner Gnade” „Az ő kegyelme  embereinek”.
  • Kik az „Isten kegyelmében lévő emberek”?
  • Vannak olyanok, akik nincsenek az ő kegyelmében?

Az olasz püspöki konferencia fordítása szerint „uomini che egli ama” — vagyis „emberek, akiket Isten szeret”.

• Erre azt kérdezzük: mely embereket szereti Isten? Vannak olyanok, akiket nem szeret? Nem szereti mindnyájukat mint az ő teremtményeit? Akkor mit jelent az „akiket Isten szeret” kiegészítés?

A görög eredeti szövegből készített szó szerinti fordítás így hangzik:  békesség „a tetszés embereinek”.

• A kérdés magától értetődően itt is ugyanaz: mely emberek vannak Isten tetszésében? És miért?

Jézus keresztség-történetének a részlete segít ezt megérteni

• Miközben Jézus imádkozott, az ég megnyílt, s az égből hang hallatszott, amely azt mondta: „Te vagy az én Fiam, a szeretett. Benned tetszésemet lelem” (Lk 3,22).

A tetszés embere Jézus. Ő az, mert teljesen az Atyához fordul, reá tekintve, vele közös akaratban él.

A tetszés emberei, akikben Isten kedvét leli, eszerint azok, akik a Fiú magatartását birtokolják – Krisztushoz hasonló emberek, akik számára ugyancsak a legfontosabb Isten akarata.

A fordítások különbségei mögött rejlő kérdés végül is Isten kegyelmének és az emberi szabadságnak a kapcsolatát érinti.

• Két szélsőséges pozíció lehetséges:
  • Először is Isten abszolút egyedüli hatékonyságának elképzelése, mely szerint minden az ő előre elrendelésétől függ.

A másik oldalon moralizáló álláspontot találunk, mely szerint végül is mindent az ember jó akarata dönt el.

A régi fordítás a „jóakaratú” emberekről ebben az irányban volt félreérthető.

Az új fordítást az ellenkező irányban lehet félreértelmezni, mintha minden kizárólag Isten előre elrendelésén múlna.

• E két véglet egyike sem helyes
  • A kegyelem és a szabadság átjárja egymást, s egymásban létüket nem tudjuk világos formulákban feloldani.

Továbbra is igaz, hogy nem tudnánk szeretni, ha előbb Isten nem szeretne bennünket. Isten kegyelme mindig előttünk jár, körülvesz és hordoz minket.

De az is igaz marad, hogy az ember meghívást kap a vele közös szeretetre, hogy nem Isten mindenhatóságának akarat nélküli eszköze, hanem vele együtt szerethet, vagy el is utasíthatja Isten szeretetét.

Úgy látom, hogy leginkább talán a szó szerinti fordítás - „a tetszés” emberei (vagy „tetszésének” emberei) — tartja tiszteletben ezt a titkot, sem egyik, sem a másik irányba fel nem oldva azt.

Dicsőség a magasságban Istennek

• Ebben a kijelentő mód a meghatározó.
  • Isten dicsőséges, ő a megsemmisíthetetlen igazság, az örök szépség. Ez a mi hitünk alapvető, vigasztaló bizonyossága.
• A tízparancsolat első három parancsa szerint  ez  megbízást jelent a számunkra:
  • síkraszállni azért, hogy Isten nagyszerű dicsőségét semmi be ne szennyezze, vagy tönkre ne tegye a világban, hogy nagyságát és szent akaratát tiszteletben tartsák.

Az angyali szózatban azok az alapkategóriák térnek vissza, amelyek Augustus császár önértelmezését és világképét meghatározzák:

• Ő szótérnak, megváltónak tekintette magát, aki békét hoz az akkori oikumenének, vagyis földkerekségnek, és ezt örömhírnek euangelion-nak, örömhírnek tekintette.

Lukács evangélista azt akarja mondani: amire Augustus császár saját maga tartott igényt, az magasabb szinten abban a gyermekben valósul meg, aki erő és hatalom nélkül a betlehemi barlangban született, s akinek a vendégei szegény pásztorok voltak.

Mindkét üzenet központjában a béke áll, és nincs feltétlenül ellentét a Pax Christi (Krisztus békéje) és a Pax Augusti (Augustus békéje) között.

• De Krisztus békéje oly magasan meghaladja Augustus békéjét, ahogy az ég a földet

Augustus „250 évre békét, jogbiztonságot és olyan jólétet (hozott), amelyről manapság a hajdani Imperium Romanum sok országa már csak álmodozni képes”

De ahol a császár istenné teszi magát és isteni tulajdonságokra tart igényt, ott a politika túllépi saját határait, és olyasmit ígér, amit nem tud valóra váltani.

A jogbiztonság, a béke, a jólét valójában a Római Birodalom virágkorában is mindig fenyegetett volt, és sohasem valósult meg teljesen. Elég egy pillantás a Szentföldre, hogy a Pax Romána (római béke) határait belássuk.

Az ország, amelyet Jézus hirdet, az Isten országa, másféle ország. Nemcsak a Földközi-tenger medencéjére és nemcsak egy meghatározott korra érvényes.

Jézus békéje olyan béke, amilyet a világ nem adhat(vö. Jn 14,27).

Mindebben végül is arról a kérdésről van szó, hogy mit jelent a megváltás, mit jelent a szabadulás és az üdvösség.

• Egyvalami nyilvánvaló: Augustus a múlthoz tartozik; Jézus Krisztus ezzel szemben jelen és jövő: „ugyanaz tegnap, ma és mindörökké” (Zsid 13,8).

Két rövid gondolatot szeretnék csak aktualizáláskét hozzáfűzni Benedek pápa gondolataihoz

• A pax romana párhuzama lehet ma a pax americana
  • A pax romana is egy diktatúra volt, fegyverekkel valósították meg

A pax americana, az USA úgymond béketörekvései, a világ különböző pontjain való úgymond rendfenntartó és pacifikáló törekvései mögül is  elég egyértelműen kilóg a lóláb

Sokfelé van a földön háború, erőszak, az emberek nagyon vágynak a békére

• És ezt a vágyat nagyon könnyen meglovagolhatják magukat megváltónak vagy egyenesen a Krisztusnak kikiáltó emberek, különösen, ha mesterségesen is szítják a világ sok pontján, térségében a konfliktusokat.

Ezért nagyon fontosak a Szentírásnak azok a kijelentései, hogy "ne higgyetek nekik"

Jézus békéje olyan béke, amit a világ nem adhat. Bárki aki Őutána megváltóként, második Krisztusként akar fellépni, az csak antikrisztus lehet.

• A másik gondolatot a „békesség a földön a jóakaratú embereknek”  vagy az eredeti görög szöveg szerint a „tetszés embereinek” a gondolatához szeretném fűzni.
  • Láthattuk, hogy mindkét értelmezési kísérlet, a német is, az olasz is protestáns irányban mozdul, a predestináció irányában

Mindkettő a közelmúltnak az értelmezése

Ha egy pillantást vetünk arra, hogy mi folyik ma a kereszténység középpontjában, akkor azt láthatjuk, hogy éppen ezek a tendenciák erősödtek fel, a protestantizmus irányában való erőteljes elmozdulások.

Benedek pápa mindkettőt hangsúlyozza, az emberi cselekvés felelősségét is, az Isteni kegyelmet is, amit elsősorban imáinkkal esdhetünk le.

Hogy jó irányban menjen a világ és az Egyház sorsa, ott van mindkét irányú felelősség. De hogy a cselekvésre, az események közvetlen vagy közvetett alakítására mennyi lehetősége van a mai embernek, különösen a kisembernek, az nagyon is kérdéses.

Az ima általi befolyásolásnak azonban szinte beláthatatlan lehetőségei vannak.És a karácsony, ennek a hétnek a nyugalma erre sok lehetőséget kínál. Ragadjuk meg, használjuk ki, éljünk a lehetőséggel önmagunk, családunk és az egész emberiség számára.

Bocsa József Sch.P.

http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/1175-karacsonyi-gondolatok-xvi-benedek-papa-nyoman-2

Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által

Éjféli szentmise 2016.

Láttam, hogy Jézus megtestesülésének örömhíre nemcsak a túlvilágot járta át, hanem az egész Földet is misztikusan. A Mennyből ujjongás és örömzene hallatszott, ami a tisztítótűzben szenvedő lelkekhez is eljutott. A Mennyből fénysugarak áradtak ki és az angyalok számtalan megtisztult lelket vezettek fel egyenesen a Szentháromsághoz. Ezen az éjféli misén minden bukott angyal kénytelen volt a Messiás előtt leborulni, hiszen az Ő megtestesülése kitüntetett ünnep. Az örömhír hallatára az egész pokol megremegett. Láttam, hogy elkárhozott lelkek hallották a Menny dicshimnuszát, de arcukon már soha nem lesz öröm, mert soha meg nem szűnő szenvedésben van részük. Szívemben mélyen átéreztem az állapotukat, hiszen ha megbánták volna a vétkeiket és életüket elrendezték volna, akkor az üdvözültek társaságában szemlélnék Isten dicsőségét. Szavakkal nehéz megfogalmazni azt, ami odaát van. Isten kegyelméből megértettem, hogy az emberek döntéseinek és életvitelének mekkora súlya van. A hűtlen angyalok visszavonhatatlan döntést hoztak Isten ellen, míg az emberek ezt a döntést egész életükben formálhatják és a lelkünk sorsa a halál órájában dől el (Isten mellett vagy ellen). Odaát már semmit nem lehet megváltoztatni, mert ott csak a döntéseink következményeivel fogunk szembesülni.

A Mennyben szemléltem a szent család örömét, és ez a boldogság minden szent szívét betöltötte. Láttam, ahogyan az Atya karjaiba vette a kisdedet, fölemelte és így szólt: „Nézzetek szeretett Fiamra, aki nem más, mint a világ világossága. Ő képviseli azt a fényt, ami mellett eltörpül a sötétség. A karácsony titka Fiam megtestesülésében rejlik. Ti keresztények boldognak mondhatjátok magatokat, mert birtokában vagytok az igazságnak. Ez az igazság maga Jézus Krisztus, aki megtestesülésével, kereszthalálával és feltámadásával elhozta számotokra a megváltást. Ő most is élő személy – bár sokan tagadják létét –, és teste már nincs alávetve a természetnek. Feltámadott állapotban ül jobbomon és szüntelen veletek van, mert Velem együtt akarja a ti üdvösségeteket elősegíteni. Szomorúan szemlélem, hogy a világ mennyire eltávolodott a karácsony igazi misztériumától. A sátán minden igyekezetével azon van, hogy a karácsony és a húsvét ünnepének értelmét megváltoztassa. Ne féljetek, mert Én nem engedem, hogy e két ünnep misztériuma teljesen megszűnjön a világban! Mindig lesznek olyan hívő papjaim és gyermekeim, akik méltóképpen fognak megemlékezni az egyház ünnepeiről. A szentmise értéke, melyet a világ minden táján bemutatnak, mindig felül fogja múlni a világ hibáit és tévedéseit. Gyermekeim, mit jelent számotokra az igazi ajándékozás? Az Én szememben az igazi ajándék belülről fakad. Mindennél többet ér a családban a segítségnyújtás, egy kis szeretet gesztus, egy együtt töltött ünnepi ebéd a külsőségekkel szemben. A három királyok igazi ajándéka nem a külső tárgyakban rejlett, amit Fiamnak adtak, hanem a szívből fakadó mély meghajlásban. Ők értelmükkel és szívükkel elfogadták a Messiást, mint igaz királyukat és mindvégig kitartottak mellette. A szívetek legyen olyan, mint a betlehemi barlang, amit Fiam kedves hajlékának tekinthet. Megáldalak titeket végtelen békémmel az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Mária Magdolnahttp://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/1176-ejfeli-szentmise-2016

Karácsony 2016 2

2016. 12. 25, Vasárnap

Láttam, hogy a Mennyben Jézus előtt számtalan király letérdelt és koronájukat a lábai elé helyezték. A királyok között jelen volt: Szent István, Szent László és az Ószövetség királyai is pl. Dávid, Salamon. Az Úr így szólt hozzájuk: „Gyermekeim, boldogok vagytok, mert ti felismertétek Atyám nagyságát és szeretetét. Tekinteteket az ég felé emeltétek és az Ő vezetését kértétek nemzetetekre. Emberként szembesültetek saját gyarlóságaitokkal, és bűneiteket megbántátok, így megbocsátást nyertetek. Atyám növelte bennetek az alázatosság erényét, mert alázat nélkül nem lehet egy országot igazán jól kormányozni. A Földön már nincsenek igaz királyok, akik az Én országomért harcolnának. A legtöbb nemzet miniszterelnöke vagy államfője boldogtalan, mert nem Isten szeretetét keresik, hanem a földi dicsőséget. Ezek a nemzetek hamar elbuknak, hiszen rendszereik csődöt mondanak, mert múlandó alapokon állnak. Ám szentséges szívemben öröm lakozik, amikor olyan vezetőket látok, akik elfogadják a kereszténységet és nem akarják eltiporni.”

Az Üdvözítő ránézett Szent Istvánra (általa az egész magyar népre) és azt mondta: „Fiam, nézz magad mögé! Számtalan magyar szentet ajándékoztam országotoknak, akik között olyan szentek is vannak, akiket rejtettségben éltek és nem tudnak róluk. Most is vannak élő szentek Magyarországon, akik nagyon sok áldozatot vállalnak a bűnösök megmentéséért. A világ és a családtagok megveti őket, de felajánlott életük kedves a szememben. Az átadott életük olyan boldogsággal tölti el őket, amit semmivel sem cserélnének el. E rejtekben élő szentek életszentsége és imádságai igen gyümölcsöző hatással vannak nemzetedre nézve. De ne feledkezzetek meg azokról sem, akik példás életükkel sokakat Felém vezetnek. Minden kereszténynek szüksége van egy mintaképre, aki vonzó életszentségével megszólítja szívüket és felébreszti bennük a vágyat Isten szeretete iránt.” A magyar népre tekintve így folytatta: „Örüljetek, mert mindig gondoskodni fogok arról, hogy olyan példás embereket állítsak elétek, akiket Szentlelkem vezet, és akiket követhettek. Egyetlen céljuk az, hogy Velem összekössenek titeket, hiszen minden jót Nekem tulajdonítanak. Magyarországnak különleges áldásban van része, mert édesanyám kezében van. E nemzet kivette részét a szenvedésből történelme során. Vannak, akik most is a múltba tekintenek, és nem tudnak megbocsátani. A múltat el kell engedni, és csak a jelenre szabad figyelni, ami meghatározza jövőtöket. Csak akkor lesztek képesek elengedni a fájdalmat, ha meglátjátok a rosszban rejlő jót. A keresztényeket az emeli föl igazán, amikor képesek meglátni mindenben a dolgok értelmét. Törekedjetek arra, hogy ne csak a saját szemszögetekből nézzétek az események alakulását, hanem külső szemszögből is. Ha kívülről látjátok, akkor másképpen fogtok viszonyulni Istenhez és az emberekhez. Lépjetek ki önmagatokból, ahogyan Én is tettem, mert mindig a ti érdeketeket tartottam szemem előtt. Ez az Én szeretetem titka.”

Az Üdvözítő egy gyümölcsökkel teli fához vezetett. A gyümölcsök maradandóak voltak (nem romlott meg soha) és láttam, hogy több új gyümölcs termett rajta. A fa mellett egy kis forrást vettem észre, ami táplálta a fa gyökereit. Jézus azt mondta: „Magyarország olyan, mint ez a fa, mely mélyen belegyökerezett a földbe. Jó gyümölcsök teremnek rajta, mert az élet forrásából táplálkozik, vagyis a szeretetemből. Édesanyám úgy hordozza karjaiban a magyar népet, miként Engem hordozott. Nem engedem, hogy országotok elvesszen, mert azzal édesanyámat hagynám cserben. Mária mindennél becsesebb számomra és kéréseinek nem mondok nemet. Az igazi kérések szereteten és alázatosságon alapulnak. Mindig keressétek mások üdvös javát, mert azzal önmagatokkal is jót cselekedtek. Ne az önös érdek vezéreljen titeket, hanem az Isten akaratában való megnyugvás! Atyám pontosan tudja, hogy mire van szükségetek, és hogy a nehézségek által milyen érdemeket szerezhettek.”

Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/1177-karacsony-2016